Tudom, hogy a blog nem szól egyébről, mint hogy feltalálom a spanyol viaszt...Semmiről nem fogok tudni írni, amit már ne mondtak volna el jobban és szebben...És, hogy amikor azt hiszem, hogy heuréka, akkor is a már meglévő sablonok mentén haladok...De az itt megfogalmazott gondolatokról mégis hiszem, hogy a saját tapasztalataim és megfigyeléseimen alapján íródnak le...Nem akarom megmondani mit gondolj, vagy mit érezz. Csak vegyél észre dolgokat és gondolkozz el rajta. Ne mindig ugyan azt az oldalát nézd a hegynek! Az élet nem egy 2D-s fénykép...

2012. szeptember 24., hétfő

...kevés az orvos, sok a beteg...

mit gyógyítsunk: a lelket vagy a testet?

A nép butításról (tudatlanság-avidzsá)

Az irányzatokról...

Egy rövid beszélgetés:
"Most megyek majd Nepálba egy vadzsrajána mesterhez tanulni, de voltam már Amaravatiban is!"
"Oh, tényleg? Ez nagyszerű! De szerintem nincs olyan hogy nepáli vagy vadzsrajána-buddhizmus..."
"Te még nem hallottál ezekről? Biztos kezdő vagy."
"Nem, több évtizede gyakorlok, csak közben rájöttem, hogy nincs más "csak": Buddha, Dharma, Sangha és az ülés (meditáció gyakorlása)."
"Óóóó, én még nem vagyok ezen a szinten...."

Szerintem ezek meg nem szint kérdései, hanem önismereté, avagy mi ez a szellemi kurválkodás?
"Tegnap jógáztam, de tegnapelőtt krisnás voltam, holnap pedig egy zen közösségben virulok majd."
Persze, persze én is valahol kezdtem, sőt! én is azt gondoltam hajdanában, hogy igenis van tibeti, japán meg kínai buddhizmus (meg mindenféle ind eredetű vmi, meg keresztény ezotéria, meg hermetikusok, stb). És minden "irányzatnál" azt gondoltam, hogy ez az "egyetlen-igaz-ösvény"...
 De az ember előbb utóbb felnő, és rájön a nagy tutira: teszed vagy nem teszed, de NE próbálkozz. Illetve de, csak felesleges időpocsékolás, ha örökre megmaradsz ezen a szinten. Mint azok a lények, akik eljárnak minden megvilágosodás kurzusra újra és újra, amelyek nem hoznak semmilyen mélyreható változást az életükben. Ezért is mennek el a következőre: talán ott vagy utána, majd bekövetkezik a csoda!!!