Tudom, hogy a blog nem szól egyébről, mint hogy feltalálom a spanyol viaszt...Semmiről nem fogok tudni írni, amit már ne mondtak volna el jobban és szebben...És, hogy amikor azt hiszem, hogy heuréka, akkor is a már meglévő sablonok mentén haladok...De az itt megfogalmazott gondolatokról mégis hiszem, hogy a saját tapasztalataim és megfigyeléseimen alapján íródnak le...Nem akarom megmondani mit gondolj, vagy mit érezz. Csak vegyél észre dolgokat és gondolkozz el rajta. Ne mindig ugyan azt az oldalát nézd a hegynek! Az élet nem egy 2D-s fénykép...

2013. február 25., hétfő

Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri: Balsorsa minden nyűgét s nyilait; Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen, S fegyvert ragadva véget vet neki

Tenni vagy nem tenni?
Sodródni, vagy irányítani?
Meddig sodródni és mennyire uralni?
Türelmet gyakorolva belehelyezkedni vagy teljes tudatossággal sors-fordítani?

Amikor hagyjuk, hogy "csak úgy" történjenek a dolgok velünk, akkor megnő a veszélye a veszélyes helyzetekbe kerülésének.
Miközben egy adott helyzetben hagyod, hogy az döntsön feletted, belesodródhatsz olyan helyzetekbe, amelyekkel magadnak vagy másoknak árthatsz.
Ez a passzív tudatállapot.
Kérnek és te adsz. Akkor is, ha nem feltétlenül szeretnél már adni...
Csendben elviseled a "dolgokat" akkor is, ha volna rá esélyed változtatni rajtuk. Néha csak egy aprósággal, de te ezt az apróságot is képtelen vagy megtenni.
Ennek pszichológiai hátterébe nem mennék bele, de érdemes utána olvasni.
Ha jobbá tesszük az életünket, az másokra/ a körülöttünk élőkre is pozitív hatással lesz.
Ha szereted azokat az embereket akik körülvesznek, akkor miért terhelnéd őket a rossz tulajdonságaiddal, rossz hozzá állásoddal, rossz szokásaiddal? És azután csodálkozol mennyi boldogtalan ember van körülötted?
Gondold ezt végig...
  Szeretsz valakit, valakiket (pl. családodat) és töröd a fejed miféle ajándékokkal lephetnéd meg őket, holott ilyen egyszerű dolgokkal is lehet örömet szerezni!
Persze így erőfeszítéseket kell tenned, ami manapság lássuk be nem csekélység, ráadásul nem is biztos, hogy ugyan olyan nyilvánvalóan észreveszik, mint a falra akasztott gigaTV-t.
  Sodródni= mások akaratának alárendelni magad. Ez csakis egy magasan képzett tanító mellett lehetséges. Aki feddetetlen és nem kell egy pillanatnyit sem töprengeni rajta, hogy mik a szándékai.
Sőt, ebben az estben az ellenállás csak akadályozza a fejlődést, hiszen a mester/tanító pontosan tudja mi a legjobb neked.

De nézzük a másik esetet, amikor teljesen tudatosan szeretnél irányítani/uralni mindent.
"Ne hogy má' mások mondják meg mit tegyek és mi a jó nekem!"
Nos, ezzel sincs semmi baj, ha teljesen birtokodban van az a fajta megkülönbözető képesség, amivel teljesen tisztán, hiba nélkül látod a különbséget a jó és a rossz között, valamint a tetteid hatásának-következményeinek széleskörű áttekintése során is tisztában vagy annak hatásaival-következményeivel.
De jó lenne ilyen szinten létezni!
Miközben döntéseiddel megpróbálod befolyásolni a történéseket, nem tudod hogy annak jó vagy rossz következményei lesznek-e.
Vajon mi a jobb: olcsó, de rosszabb minőségű ételt venni és a maradék pénzből elvinni kirándulni a családot, vagy inkább jobb minőségű ételt venni, amitől mindenki baromira egészséges lesz, csak éppen nem marad pénz kirándulni...
Ez egy döntés.
Ha te hozod meg, akkor tiéd a lehetőség.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése